Ez az első egyedülálló anime cikkem, meglátjuk milyen lesz! Ezt még Yakusoku no Neverland előtt írtam, úgyhogy elnézést ha valamit megismétlek amit ott írtam. ^v^

Az eredeti oka a csütörtöki cikkjeimnek, hogy írhassak minden animéről amit láttam, de nem akarom mégegyszer csak egy cikk miatt végigülni.

Ígyhát megpróbálok szépen visszaemlékezve írni a sorozatról. Természetesen ez azt jelenti hogy nem fogok emlékezni részletekre, de még mindig jobb mintha elrontanám kedvenc animéimet azzal hogy magamra erőszakolom az újranézést.

A sorozat történetéhez nem lesz spoiler, viszont beszélni fogok hogy milyenek a karakterek és milyen a két főszereplő közötti viszony. Szerintem ez nem akadályoz meg senkit a sorozat élvezetében, de biztosra akarok menni.

Szóval! Röviden és tömören: Akagami a kedvenc romantikus animém. Van benne minden amit szeretek: fantasy-szerű világ, szeretnivaló karakterek, jó humor, és romantika. És emellett pedig igen kevés klisé található itt! A sorozat készítője tényleg csak írni akart egy párról akik szeretik egymást, minden féltékenység és veszekedés nélkül.

Az legutóbbi dolog tényleg egy nagy oka annak hogy szeretem a sorozatot - az animében, és ahogy emlékszem a mangában sincs olyan pillanat amikor Shirayuki vagy Zen féltékeny lenne. Hiába van ott Obi aki folyamatosan flörtöl és közel áll Zenhez és Shirayukihoz is, sosincs egyikükben sem rosszindulat, hogy akkor ők nem akarják hogy a másik jóban legyen Obival. (Ennek azért is örülök mert titokban Zen/Obi/Shirayuki fan vagyok lol).

A fő karaktereket mindegyiket hamar megszerettem. Shirayuki nem tud harcolni és nem is akar, de ezzel nincs is semmi baj. Helyette okos, bátor és törtető munkájában (utóbbit jó értelemben mondom). Ha kell neki segítség, akkor azt elfogadja, kivéve ha a munkájáról van szó, de legyünk őszinték, abban általában nem kell neki segíteni.

Zen kedves, nagylelkű, és örül ha mások örülnek. Az utóbbi furcsa pozitívum lehet, de olyan jó látni ahogy Zen együtt örül mindekivel és folyamatosan drukkol Shirayukinak a munkájában.

Obi (aki, ahogy megy a sorozat egyre fontosabb karakter), talán a kedvencem. Igazán visszafogott és rejtélyes karakter, akit Shirayuki és Zen együttes munkájával ismerhetünk meg. Olyan jó látni hogy fő párunk mennyire megkedvelte Obit és hogy csak azt akarják Obi boldog legyen. Megértem őket, én is csupa boldogságot kívánok neki haha.

Nagyjából ennyit tudok mondani a sorozatról. A mellékkarakterek is nagyon kedvelhetőek, és mivel ez nem egy magas téttel rendelkező anime, ezért sokszor aki először rossznak tűnik, abból is jó karakter lesz.

Ennél a sorozatnál jöttem rá, hogy én jobban szeretem az olyan történeteket ahol a karakterek már együtt vannak, mint azt nézni ahogy összejönnek. Persze az is jó, de nagyon hamar ráunok. Nem emlékszem hogy Shirayuki és Zen mikor jön össze, de szerencsére még az előtt tették meg hogy én ráuntam volna a sorozatra.

A mangát is szívesen ajánlom mindenkinek, bár már egy jó ideje nem olvasom, emlékszem hogy tetszett amit láttam.